Gyógyítsd meg a szíved 1. – A gyászról

A gyász átszövi az életünket, mégis tabuként kezeljük. Nem tudunk mit kezdeni vele, bizonytalanok vagyunk. A Gyógyítsd meg a szíved blogcikk sorozatban támpontokat, segítséget szeretnék adni, hogy mit tehetünk gyászolóként vagy a gyászolókért.

A gyász fogalma

Kezdjük először is a gyász fogalmával. A gyászt elsősorban a halállal hozzák összefüggésbe azonban, ha megnézzük a definícióját, akkor láthatjuk, hogy ennél sokkal tágabb értelemben értelmezhető. 

A gyász a veszteségre adott természetes és normális emberi reakció.

A gyász mindazon – gyakran merőben ellentétes – érzelmeknek az összessége, amiket egy nagy változás vagy életünk addig megszokott rendjének, rutinjának felborulása okoz.

gyász
gyász

Mikor köszönt be a gyász?

Nemcsak szerettünk halála esetén élhetjük át a gyászt, hanem egészségügyi állapotunkban bekövetkezett változások, válás, munkahely elvesztése vagy váltás, anyagi biztonság megrendülése, természetes sorsfordulókkal és a fejlődéssel járó szükségszerű veszteségek esetén is.

Vagyis még olyankor is, amikor egy várva várt esemény köszönt be az életünkbe – például új otthonunkba költözünk, lediplomázunk és kilépünk a munka világába vagy akár kisbabánk születik. 

Gyászolhatsz olyankor is, ha szeretted egészségügyi állapotában áll be olyan fordulat, hogy már nem tudtok a régi, megszokott módon kapcsolódni, beszélgetni.

A haláleset, válás, és akármilyen más kapcsolat megszűnése mindig magába foglalja a jövőre vonatkozó reményeink, terveink és álmaink egy részének elvesztését is.

Akkor is átélheted, amikor azt érzed, hogy az életed nem úgy sikerült, ahogy szeretted volna. 

A gyász olyan, mint az ujjlenyomat

Az egyik legfontosabb tudatosítani, hogy mindenki gyásza egyedi (megélésben és időtartamban is). Sőt, még egy ember életében is változhat. 

Általános gyászreakciók

Az egyik – szinte azonnal jelentkező reakció, hogy mintha érzéketlenné váltál volna, semmit sem éreznél – se fizikailag, se lelkileg. Ennek hossza változó lehet, de általában pár óra alatt elmúlik. 

Csökkenhet a koncentrációs képességed, mert gondolataid a veszteség körül forognak, így minden másban szétszórt lehetsz.

Előfordulhatnak alvás- és evészavarok – sokkal többet vagy sokkal kevesebbet alszol, eszel.

Érezheted úgy magad, mint aki felült az érzelmi hullámvasútra – akár percről percre változó erős érzelmi kilengéseket is átélhetsz. Ez érzelmi és fizikai kimerültséghez vezethet.

Érezheted azt is, hogy minden értelmetlen, semmi értelme az életednek. 

Érezhetsz félelmet, bűntudatot, haragot és dühöt –  még az elhunyttal szemben is. 

A fenti tünetek, érzelmek nem mindenkinél jelentkeznek és nem is egyforma intenzitással.

gyász egyedi

Minden gyász egyedi.

Minden ember és minden kapcsolat egyedi, ezért nincs két egyforma veszteség.

Valójában a veszteségeink és érzéseink összehasonlíthatatlanok egymással, mindannyian máshogyan gyászolunk. Nagyon sok félreértésre adhat okot, ha megpróbálunk a gyászról szakaszokban gondolkodni.

Egy félreértés tisztázása: a gyász szakaszai

Maga Elisabeth Kübler-Ross, akinek a nevéhez kötik sokan a még mindig széles körben elterjedt gyász szakaszok leírását, fogalmazza meg utolsó könyvében azt a félreértést, amely ehhez kapcsolódik.
Munkássága során haldoklókkal és halálos betegség diagnózisával élő emberekkel folytatott interjúk kapcsán írta le a szakaszokat,
ugyanakkor a laikus és a szakmai köztudatban ezek a szakaszok a gyászhoz rendelődtek. Utolsó, David Kesslerrel közösen írt könyvében (Kessler, Kübler-Ross, 2005) így fogalmaz:

A szakaszokat… nagyon félreértették az elmúlt 3 évtizedben. Soha nem az volt a szándékunk a szakaszokkal, hogy a zavaros érzéseket rendezett csomagokba segítsünk elhelyezni. Ezek az érzések a veszteségre adott válaszok, amelyek sok embernél megjelennek, de nincsen tipikus válasz a veszteségre, mint ahogy nincsenek tipikus veszteségek sem. 

A gyászunk éppen annyira egyedi, mint az életünk. Az öt szakasz – tagadás, düh, alkudozás, bánat/lehangoltság és elfogadás – egy olyan keretrendszer részei, amelyek segítik azt a lelki folyamatot, amelyben megtanuljuk, hogy hogyan élhetünk tovább az elveszített másik nélkül. Eszközök, amelyek segítenek keretbe helyezni és azonosítani, mi is az, amit érezhetünk. De nem állomások valamiféle lineáris idővonalon a gyászban. Nem mindenki megy keresztül mindegyiken vagy ugyanabban a leírt sorrendben.

Később ezt írja: „A gyász nem egyszerűen események, szakaszok sorrendje vagy egy idővonal. Társadalmunk nagy nyomást helyez ránk, hogy keresztül jussunk a veszteségen, a gyászon. De meddig tart ötven évnyi házasság után egy férj gyászolása, egy autóbalesetben meghalt tinédzseré vagy egy négyéves gyermeké: egy évig? Öt évig? Örökké?

Bár a veszteség az időben zajlik, egy pillanat alatt, de a hatása egy életen át tart. A gyász valódi, mivel a veszteség is valódi. Minden gyásznak saját lenyomata van, ugyanannyira jellegzetes és egyedi, mint az a személy, akit elveszítettünk.

Kessler, Kübler-Ross, 2005, in Sarungi-Hent-Osváth, 2020, fordította Dr. Sarungi Emőke

Ahelyett, hogy a gyászt szakaszokra osztanánk, sokkal inkább fontos és gyógyító hatású, hogy a gyászolók megtalálják a saját gondolataik és érzéseik kifejezéséhez vezető utat, mivel ez az, ami valódi segítséget jelenthet számukra a gyászban. 

És hogy ezt hogyan teheted meg? Számtalan út és módszer áll rendelkezésedre, ezek közül most három lehetőséget emelek ki.

A Gyászfeldolgozás Módszer® egy cselekvési program, amelyen végighaladva egyénileg vagy közösségben elsajátíthatod a veszteségek hatékony érzelmi feldolgozását. A programban való részvétellel nemcsak a jelenlegi gyászodat tudod feldolgozni, hanem más korábbi és jövőbeli veszteségeidet is kezelni tudod – függetlenül attól, hogy halál, válás, szakítás vagy más fájdalmas veszteséget éltél át. 
Vendégbaba gyászcsoportban sorstársi közösségben beszélgetések és gyakorlatok segítségével együtt keressük – kisbabád elvesztése miatt érzett – gyászból kivezető utat. 

További bejegyzések